A daru kitámasztó alátéteinek működési elve

A daru kitámasztó alátéteinek alapvető működési elve az, hogy növeljék a kitámasztókar és a talaj közötti érintkezési felületet, ezáltal eloszlatják a koncentrált terheléseket és csökkentik a talajnyomást, megelőzve a talaj összeomlását vagy a berendezés instabilitását. Mechanizmusa a következőképpen foglalható össze:

Nyomáselosztás: Amikor a daru működik, a kitámasztókarok a gép teljes súlyát (beleértve a felemelt terhet is) a talajra koncentrálják. A párnák jelentősen csökkentik az egységnyi felületre jutó nyomást azáltal, hogy megnövelik az erő{1}}csapágyfelületet. Például egy jó-minőségű 1 m × 1 m-es párna az eredeti érték körülbelül 1/10-ére csökkentheti a kitámasztó nyomását.

Fokozott stabilitás: Puha talajon, visszatöltésen vagy egyenetlen talajon a párnák egyenletes támasztást biztosítanak, megakadályozva a kitámasztó 5 foknál nagyobb megdöntését, és elkerülve a daru felborulását.

Csúszásgátló-és védelem: A párnák felületén gyakran gyémánt-alakú csúszásgátló-mintázatok vagy hornyok találhatók a súrlódás növelése érdekében; ugyanakkor megakadályozza, hogy a kitámasztó közvetlenül a talajt koptassa vagy sárba süllyedjen.

Alkalmazhatóság összetett terephez: Egyes padok támogatják a moduláris összeillesztést, amely alkalmazkodni tud a lejtős, gödrök és más terepviszonyokhoz, biztosítva, hogy a kitámasztókarok ugyanazon a vízszintes síkon maradjanak.